A legújabb történetek:

új tartalommal bővült történetek:

Az oldaltérképnél is elérhető naplóban megszemlélheted a weboldalon fellelhető összes történet időrendi sorát akár alcímekkel, akár azok nélkül, és fordított sorrendben is. Ezek mellett kulcsszavas szűrő segít leszűkíteni a választékot a keresett tartalom kényelmes eléréséhez (részletes ismertető).

Fülszöveg, bevezető, vagy amit akartok

Az internet előtti világban a könyvkiadás vezette üdvösségre azt, aki széles körben terjeszteni kívánta érdekesnek és eredetinek vélt gondolatait. Egy szerencsésebb társadalom tagjaként a szerző előadhatja mondandóját nyilvános szónoklatként is, de ennek Magyarországon nincs hagyománya. Tehát nekünk marad a könyvkiadás, aminél jelenleg sokkal hatékonyabb, egyszerűbb, olcsóbb és természetkímélőbb lehetőség az internetes megjelenés.
Nem csak tűzgyújtási tilalommal lehet védeni az erdőket a pusztulástól. Ne nyomtass papírra, és máris tettél valamit a fákért. Ne add ki nyomtatásban gondolataidat, ha mégoly érdekesek is. A Gutenberg-galaxisnak már látjuk a végét. Nyomda helyett keress egy internetes felületet, ahol még fizetnek is az írásaidért, ha elég tehetséges vagy. Ha nem áldott meg a sors a szükséges spiritusszal, akkor a következőt javaslom: vásárolj egy domainnevet, tedd mögé a szükséges kiszolgáló hátteret, és töltsd fel tartalommal. Így tettem én is, jelen pillanatban ennek eredményét vizsgálod. Szőrmebunda? Könyvkiadás? Luxus. Az interneten néhány garasért megjelenhet bárki. Végszükségben indíts blogot a wordpress.com-on, vagy nyiss egy csatornát a YouTube-on, ez a megoldás egy petákba sem kerül.

Miről szólnak az itteni tartalmak? Kinek szánom? Mi olyan fontos, hogy webes-multimédiás technológiákat vetek be közzététele érdekében? A gondolatok borászatról, weboldalról című írásban hosszasan boncolgatom ezt a kérdést. Röviden: saját házam táján felmerülő borászati, építkezős és informatikai témákról írok. Miért? Mint minden egészséges, tettre kész, és önbizalomtól duzzadó ember, természetesen én is azt gondolom magamról, hogy belőlem nem 12 egy tucat, és a velem megesett történetek roppant érdekfeszítőek, továbbá meglátásaim, alkotásaim figyelemre méltók. Elfogult lennék magammal szemben? Ha még annak a véleményemnek is hangot adok, hogy történeteimet Szókratész is szívesen olvasná, akkor ehhez nem fér kétség. Ezekkel a tenyérbemászó gondolatokkal szembesülve érthető a zsigeri reakció, hogy le kéne törni a szarvát ennek a fickónak. Ha ettől jobb lesz neked, akkor rajta. Ellenben ha meglepetésre játszol, akkor szurkolsz nekem, és kitartást kívánsz az ár ellenében.

Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.
Hogyan kell jó bort csinálni? Nem szabad elrontani.
A borban kevés a vitamin, ezért kell sokat inni belőle.
Ezek közismert, elcsépelt bölcsességek.

Egy nem közismert vélekedés szerint minden ember a génjeiben hordozza, hogy legyen saját bora, csak ki kell várni, amíg az igény cselekvéssé érik. Esetemben a genetikának semmi köze az elhatározáshoz, annál inkább él bennem az egészséges bizalmatlanság. A húspogácsa szójából készül, a gesztenyemasszát krumplipürével ütik fel, a mézet hamisítják, a bort pancsolják. Cudar világ van. Kétségtelen előnye a saját bornak a boltihoz képest a bizonyosság. Tudom, miből készült.

A szükséges eszközök és alapanyagok különösebb kaland nélkül megszerezhetők, a borászati technológia nem ördöngösség. Sok fontos tulajdonság mellett elszántság, bátorság és kudarctűrő képesség kell ahhoz, hogy a kezdetben elkövetett hibák ne szegjék kedvünket. Mert akadnak buktatók, bármily egyszerű is a folyamat, ami a szőlőtől a borig vezet.

Kesereghetnék az események szerencsétlen alakulása miatt, mégis mázlistának tartom magam, hogy hirtelen mélyvízbe hajítottak. Idős mentorom kórházba került, nem tudott szüretelni. Ez önmagában is kellemetlen, amit a telekszomszédai azzal tetéztek, hogy telekommunikációs eszközeik révén rendszeresen beszámoltak neki a darazsak és egyéb kártevők pusztításáról. Le kéne szedni, aztán meg feldolgozni – így szólt a felém intézett kérés, amit nem hárítottam el. Összetett feladat. Meg kell mentenem a mentoromat a következő agyvérzéstől azzal, hogy a lelkesen babusgatott szőlőjét nem hagyom kárba veszni. Továbbá ki kell teljesednem egy olyan szakterületen, amit eddig nem gyakoroltam. Származott is ebből nem egy hiba, és kellően megijedtem ahhoz, hogy legközelebb jobban figyeljek a részletekre. Oportó, zweigelt, rajnai- és olaszrizling. Pompás alkalom nyílt rögtön kétféle módszert kipróbálni. Héjon erjesztett, csömöszölős vörösbor, és mustból készülő fehér. Mindkettőt elrontottam. A cseppet sem rózsásan alakuló helyzet sanyarúságát enyhítette, hogy a szőlő nekem nem került semmibe.

Az elkövetett hibák révén gazdag tapasztalatot gyűjtve mi sem természetesebb, minthogy néhány héttel a fiaskó után, október vége felé hazahoztam 4.5 mázsa prémium szőlőt. Ez már koránt sem volt ingyen, rendesen megkérték az árát. Ha odafigyelek, akkor nem léphetek kétszer ugyanabba a gödörbe. Ezt az elvet követve a következő nekifutás sikeresebb lett. A készülőben lévő bor hordóban érik, és egyelőre kifogástalan. Most már semmi nem menti meg a világot attól, hogy az idei szüretről is hozzak valamit. Meg jövőre, meg azután, amíg szőlő terem.

Pécsett, 2021 nyarán

⚠️Figyelmeztetés⚠️

A weboldal megjelenése kisméretű kijelzőkkel szerelt eszközökön kevésbé élvezhető a laptopok vagy asztali számítógépek monitorain megjelenő látványhoz képest. A közzétett történetek jobbára botladozásaimról szóló jegyzetek, amiket előveszek néha, mert nem minden esetben vagyok képes hiánytalanul és pontosan felidézni korábbi történéseket. Különösen akkor, amikor az évente egyszer gyakorolt műveletek ismételt végrehajtása esedékes. Ezeket nem lehet úgy begyakorolni, mint például a biciklizést. A történetek némelyike tanulságos, egyben szórakoztató, de egyiket sem követendő példaként fogalmaztam meg. Okulhatsz belőlük, de otthon csak saját felelősségedre alkalmazd az itt ismertetett módszereket.
Nem csak történeteket közlök. Találkozhatsz itt keresetlen gondolatokkal, véleményekkel, megoldásokkal. Hiba lenne ezekkel fenntartás nélkül egyetérteni, viszont elgondolkodni rajtuk szabad.

Ahogy a szakadt nadrág, a tetoválás, a piercing és a szilikonos csöcs is divatba jött, úgy honosodott meg egy új módi a webhelyeken. Ennek az új divatnak megfelelően félelmetes cookie-k rémével kell riogatni a látogatót. A GDPR bevezetése óta a cookie-t használó weboldalak veszélyesnek számítanak. A minduntalan megjelenő "ez a weboldal sütiket használ" figyelmeztetésekről a középkori leprások jutnak eszembe, akiknek kolomppal, csengettyűvel kellett jelezniük veszélyes állapotukat, de a "vigyázz, a kutya harap" figyelmeztetés is hasonló hangulatú. Itt nem kell agódnod, mert már nem használok cookie technikát. Tévedés volt, leszoktam róla.