Évek óta tartó próbaüzem csiszolt a módszereken és a funkciókon, ami letisztult, nagymértékben hibamentes struktúrához vezetett. 2021-től tisztult a kép, fejlődött, bővült és javult a rendszer, amit a hőmérős NFC címkék bevetése érdekében fejlesztettem, hogy izgalmas informatikai háttérrel támogassam a pohárba töltés előtt álló bor vizsgálatát.

Mindenkinek van valami hóbortja. Bizonyos körülmények között nálam is felszínre tör olyan viselkedés, ami a kitöltésre váró bor hőmérsékletének ellenőrzését célozza. Ízek, illatok, zamat és a kortyélmény. Ha nem stimmel a bor hőfoka, akkor ezek közül valami hiányozni fog. Ha minden stimmel, de nem tudom meg a borról iziben, amire kíváncsi vagyok, akkor meg a csillapítatlan információéhség teszi keservessé a körülményeket.
Jogos igény mindent tudni arról, amit megiszok, amit magamévá teszek? Hogy a fenébe ne lenne az! Ismeretlen nőt sem veszek feleségül. A női lélek megismerése iránti vágy soha nem elégíthető ki kellő mértékben, de a fogyasztásra kiszemelt bor jellemzőinek kiderítése nem hiú ábránd. Egy tisztességes bortermelő gondoskodik a fogyasztó tájékoztatásáról, amit ma már nem kizárólag a címkére nyomtatva tehet meg.
Mai világunkban a fogyasztó egyik kezében egy palack bort, a másikban egy internetre kapcsolt okostelefont tart. Bizonyos tekintetben furcsa és természetellenes helyzet, de az információ megszerzéséhez ideális. Ott van a palackon a QR-kód vagy jobb esetben az NFC címke, amiket leolvasva mindent megtudhatunk a termékről – így képzelem én. Hogy ne csak képzelegjek, a saját szórakoztatásomra felállítottam azt az IT rendszert, ahogy szerintem a fogyasztó tájékoztatásának manapság működnie kell.

Kiforrott megoldásnak tartottam az eredményt egészen addig, amíg el nem jutott hozzám az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendeletének híre. Ez arra ösztökélt, hogy 2024 nyarán belevágjak abba a munkába, ami a meglévő rendszer kiegészítését szolgálja, hogy az megfeleljen az EU rendeletben foglalt követelményeknek. Ha jól értelmezem a terjedelmes jogi szöveget, akkor a 2024-ben termelt szőlőből készült borok forgalmazásánál kell először alkalmazni az új szabályokat. Viszonylag jól haladok, mert szeptember 1-én már ott tartok, hogy a termékösszetevők listájának fordításaival kell foglalkoznom. Itt azonban megtorpantam, mert egy ideje már tervezem a meglévő 41 nyelv bővítését, és addig nem akarok belefogni a fordításba, amíg ezzel nem végzek.
Több lépcsőben alakult az eddigi nyelvválaszték. Például Írországgal korábban úgy voltam, hogy jó lesz nekik az angol, de aztán ez a nézetem később megváltozott, és bekerült a választékba a gaeilge. Nem azért, mert műveltségem részeként tudtam volna róla. Soha nem hallottam erről a nyelvről korábban, de az EU-s rendeleteket olvasva elém került a "GA" kód a nyelvválasztékból, és kíváncsi lettem. GA? Ez meg miféle nyelv, hol beszélnek ilyet? Írország. A független, ami tagja az EU-nak. Megérdemlik, hogy saját nyelvükön olvassák a tudnivalókat.
Nincs olyan szándékom, hogy a világ összes nyelvén szolgáltasson a borfogyasztók tájékoztatására létrehozott rendszer. Azon országokat veszem be a sorba, ahol jelentős a bortermelés vagy a borfogyasztás. Tudás terén vannak hiányosságaim, ezeket a szakirodalomból igyekszem pótolni. Fogom tehát Hugh Johnson & Jancis Robinson: The World Atlas of Wine című összefoglaló művét, és érdekes országok után kutatva átlapozom. Wales.

Nem független, az Egyesült Királyság tartománya, és a könyv szerint "asztali borukat a legolcsóbban beszerezhető szőlőlé-koncentrátumból készítik", amivel nem lopják be magukat a szívembe. A Wikipedia szerint 538.300-an beszélik a walesi nyelvet, ami nagyon szerény érték. Ezzel messze nem kerülnek be az első 100 legtöbben beszélt nyelv közé, de ha már ennyit foglalkoztam vele, akkor nem hagyom ki. Különben is, miért ne járhatnék a kedvükben, amikor talán pont ennyi kell ahhoz, hogy ne jussak pokolra eddigi bűneimért, ráadásul jó érzés lehet az ottani embereknek, ha nem csak az elnyomók nyelvén olvashatják a szöveget, hanem a sajátjukon is.
Nem szerepelnek a boros könyvben, de az Egyesült Királyság egy másik leigázott népének tartománya Skócia. Mókás emberek élhetnek ott a bohókás viseletük, valamint a róluk szóló viccek alapján, és az angol elnyomás ellenére 60 ezren beszélik a skót gael nyelvet.

Egy erős városnyi, kereken 600 ezer ember nemzeti önérzetét támogatom a skót és a walesi nyelvek felvételével. Belefér az időmbe, megbirkózok a feladattal. Aztán továbbgondolom az ügyet a végrehajtás irányába, és keserű felismerésre jutok: ezeket a szerencsétleneket nem csupán leigázták, a függetlenségüktől és az európaiságuktól fosztották meg, de nem szerepelnek az ISO 3166 szerinti országlistában sem, ennél fogva kétbetűs országkódjuk sincs.
Technikailag nem baj, hiszen rövidített azonosítónak megteszi a FIFA-kód is, vagy éppen kitalálhatok valamit hasra ütve. SCO és WAL kerül az országadatbázis rekordjaiba, amiben az ID mellett helyet kapnak más adatok is, mint például a nyelvkód. Ez utóbbi tekintetében nem olyan sanyarú a helyzetük az angol uralom alá vont országoknak, mert ősi nyelveik még nem haltak ki, és nem hiányoznak a nyelveket felsoroló szabványból. Könnyen illeszkednek a szokásosan kétbetűs kódok közé: "gd" mint gàidhlig, és "cy" mint cymraeg. Probléma látszólag megoldva. A kibővült választék nem okoz gondot, inkább elégedettséget szül azokban, akik megtalálják a listában a nekik valót. Hol jelentkezik hát a rendszerhiba?

Számítottam a nyelvek választékának folyamatos bővülésére, ezért az itt-ott felbukkanó ismertetőszövegekben nem megkövesedett konstans értékek tájékoztatnak a választható országok és nyelvek számáról, hanem változók. Ezek a változók a szöveg megjelenítésének idején, az adatbázisok méretének lekérdezésével kapnak értéket. Ezzel a megoldással a tájékoztatás utólagos módosítás nélkül is mindig naprakész, és elméletileg hibátlan.
Skócia és Wales felvételével nyilván szaporodtak a rekordok az adatbázisokban, aminek eredményeként kettővel több országról tájékoztatom a közönséget, noha az országok száma igazából nem nőtt. A tájékoztatás ettől fogva pontatlan, pongyola. Ha közigazgatásilag nem is, de történelmileg mégis országok ezek, és ha egyszer beérik a függetlenségi törekvések gyümölcse, akkor az majd helyre teszi ezt az anomáliát.