Gaztettek elkövetésével is be lehet kerülni az örök emlékezetbe, de jóval többen lettek részei a történelemnek alkotásaik ismertsége révén. Neumann János vagy Steve Jobs nevét nem lehet feledni, és aki elég szerencsés, az találkozhat élő legendákkal. Linus Torvalds, Tim Berners-Lee és még jó néhány nagy koponya nem csupán emlékeket hagynak maguk után. Eredményeik nagy hatással vannak a földlakókra, találmányaik beépültek mindennapi életünkbe. Elismerésre méltó teljesítmény, de például Dugovics Titusztól nem irigylem a méltatást, noha hőstettével az ő neve is halhatatlanná vált. Mahatma Gandhi vagy Kemal Atatürk egy-egy nemzet felemelkedésének érdekében kifejtett tevékenységükkel vívtak ki érdemeket. Vitathatatlanul történelmi nagyságok ők, de mégsem kívántam volna magamat Ghandi helyébe, amilyen komiszul bántak vele az angolok, aztán meg egy merénylő lepuffantotta. E példák nyomán azt látom, hogy általában különleges teljesítményükkel vagy jelentős áldozat vállalásával hívják fel magukra a figyelmet az emberiség jelenének, s múltbéli történelemének nagyjai. Sokkal ritkábban adódik lehetőség arra, hogy valaki véltelenül puskaport találjon fel, vagy a fejére essen egy alma, amiből a gravitáció elvére következtet.

Kiskoromban Benoît Mandelbrot volt az egyik példaképem, mert nagyon tudományos, nagyon elvont felfedezést tett. Sokkal kevesebben lelkesednének ezért a felfedezésért, ha nem vonták volna be az általa alkotott speciális képletbe helyettesítendő milliónyi adat feldolgozásába, és az eredmények grafikus megjelenítésébe a számítógépet. Sosem voltam jó matekból. Csak a viccelődésig jutottam: algebra, gebra, főgebra. Nem is tudom hová tenni a komplex számokat, amik a Mandelbrot-halmaz elemeit meghatározó képletben szerepelnek, de ha egy alkalmas programmal feldolgozzuk az adatokat, akkor az eredményt ábrázolva rendkívül látványos képeket kapunk.

forrás: Wikipedia

Az elvégzett műveletek eredménye alapján különböző kategóriákba sorolható komplex számok ábrázolásával jött létre a fenti kép. Végletesen mesterséges, mégis lepipálja nem egy jól sikerült természeti képződmény látványát. Keletkezésének módja pedig oly mértékben különös és rendkívüli, hogy ilyesmi nem jut eszébe bárkinek.
Ehhez képest a napokban elém került Norm Cox munkásságának egy apró szelete, amivel ez a kiváló szakember beírta magát a történelemkönyvekbe. Egyelőre nem ismerem vidámabb és könnyedebb módját annak, hogy valaki maradandót alkosson, amit széles körben használnak. Igazából vannak ilyen dolgok, de nem ismert sem a bot, sem a kés feltalálójának neve, ezért most maradok annál, hogy ez a Cox nevű fickó rajzolt egymás alá három vonalat.

Nem bonyolult, nem megerőltető, ki ne tudna ilyet? Csakhogy ő ezekhez a vonalakhoz hozzáfűzte azt a javaslatát, hogyha valaki ezentúl számítógépes programok kezelőfelületének kialakításán fáradozik, akkor jól jár, ha ehhez az alakzathoz köti a lehetséges tevékenységek kiválasztását. Egy szóval: a menüt.
1980-ból származik az ötlet, amikor Cox a Xeroxnak dolgozott. Azóta felnőtt két generáció, de ez a három vonal még mindig a helyén van, nevet is kapott: hamburger button.

forrás: invison

Ha valami népszerűvé válik, akkor annak lesznek követői, utánzói. Így keletkezett egy csomó változata ennek az egyszerű alakzatnak. Nem hiánytalan az alábbi képes összefoglaló, mert azonnal feltűnik a "meatballs button" szintén hármas egységet képező, egymás mellé helyezett bogyóinak hiánya, ami egy másik gyűjteményből nem maradt ki.

forrás: @alexmuench (@UITrends)

Cox úgy nyilatkozott, hogy közúti jelzőtáblák egyszerűsége ihlette a három vonalas alakzatot amellett, hogy mindössze 16x16 pixel méretű hely állt rendelkezésre. Világunkban sokféleség uralkodik, s ez a sokféleség megjelenik a vélemények különbözőségében is. Egy irányzatnak nem csak követői, hanem ellenzői, sőt, ellenségei is lehetnek. Egyesek odáig mennek, hogy a hamburger buttont, ezt az egyszerű alakzatot ördöginek nevezik, és lebeszélnek használatáról.
Néhány napja eljutottam oda, hogy a webhely menüjének adtam egy kis dinamikát. Ez annyira megtetszett, hogy az automatizmus mellett kézzel kapcsolható működést is megálmodtam, aminek kivitelezéséhez szükség volt egy nyomkodható elemre. A kereket sem akarom még egyszer kitalálni, jó úgy, ahogy van. Ez a hozzáállás érvényesült a három vonalas jel alkalmazásánál, mert ez valóban olyan ismertségű forma, mint a stop tábla. Nem kell magyarázni, mindenki tisztában van a jelentésével.