Sebességhajhász kaland az IT világában

Konvertálás (JPEG → WebP)

Adott a feladat. A JPEG nyersanyag és a WebP átalakítást végző CLI program (cwebp.exe innen) rendelkezésre áll, már csak cselekedni kell. Első lépésben kíváncsi vagyok, hogyan teszi a dolgát, valóban működik-e? Egy kis kételkedés még nem ártott meg senkinek.

Jól kezdődött ismerkedésünk, mert illedelmes programhoz méltóan tájékoztatott alapvető paraméterezéséről, így a következő parancsot már ennek megfelelően adtam ki: dolgozzuk fel a "jpeg" mappában lévő összes JPG típusú file-t, és az eredmény az eredeti névhez ragasztott ".webp" végződéssel kerüljön a "webp" mappába. Hagyományosan így kell értelmezni a parancsot követő paramétereket, amikre hibajelzésekkel válaszolt a program, tehát helyesen értelmezni ebben a formában nem képes. Nézzük, mit kezd olyan paraméterekkel, amikben nem használok helyettesítő karaktert (wildcard), hanem egy bizonyos file-t jelölök meg inputként, és pontosan határozom meg az output file nevét.

Egyesével prímán működik. A WebP stílusban újragondolt kép file az eredeti JPEG méretének töredékére zsugorodott (112 KiB → 41 KiB), és felületes vizsgálattal nem látni különbséget a JPEG és a WebP változat megjelenésében (a cwebp.exe elhagyott -q paramétere 75-ös default minőségi fokozatot eredményez a 0-100-as skálán). A tömörítés eredményével elégedett vagyok, de azt ne gondolja senki, hogy elszántan és kitartóan, kihagyás és ismétlés nélkül, egy teljes műszakon át nem csinálok mást, mint többszázszor elindítom a cwebp-t különböző paraméterekkel. Rábízom a feladatot egy PowerShell scriptre, ami hibátlanul elvégzi helyettem ezt a nem embernek való, egyhangú munkát.

Hoppá! A szekérderéknyi JPEG kép konvertálása felé vezető úton több csapdát is elhelyeztek, de az első lépések megtétele még akadálymentes volt. Szolgai hűséggel végzett végrehajtás helyett most már csúnya szavakkal kevert hibaüzenet jelenik meg. Disabled, error, unauthorized. Ezek általában semmi jót nem jelentenek. A világ nem csak veszélyes, de bonyolult is, mert jelen esetben a script indítását megfelelően elő kell készíteni. Vállalni kell a felelősséget az esetlegesen bekövetkező káros hatásokért, ami ennek a műveletnek a végrehajtásával jár. Úgy, mint amikor "R" beszélgetésre hívnak telefonon, és a kapcsolás előtt a kezelő megkérdezi, hogy vállalom-e a hívás költségét. Jó ez így, mert úgy érezhetem, hogy uralom a helyzetet, kezemben a döntés. Az engedélyezés műveletéhez rendszerfelügyelői (admin) jogosítvánnyal kell rendelkezni, ami egy hierarchikus szervezetben azt jelenti, hogy hívni kell a főnököt – a felelősség magasabb szintre kerül.

A kellő figyelemmel előkészített folyamat csont nélkül lefut, és a néhány JPEG képet tartalmazó tesztkörnyezetben előállnak a jóval tömörebb WebP file-ok. Ez többszáz file esetében is ilyen simán fog működni. Nem fájdalmas, nem unalmas, már szinte vidám. Elindítom, aztán teszem a dolgomat, ez meg egyszer elkészül.