Házivillany: PV, HP, EV

Magyar nyelvi környezetben polgári védelem, hülye picsa és egyéni vállalkozó jelentést hordoznának a címbeli rövidítések – itt azonban másról lesz szó: PhotoVoltaic, Heat Pump és Electric Vehicle (napelemes energiatermelés, hőszivattyú és villanyautó). Van közük egymáshoz, noha a rövidítésekből ez nem világlik ki azonnal.

A sport abbahagyásával összefüggésben nyeszlett vagyok és erőtlen, az állóképesség hiányáról pedig jobb nem beszélni. Nem is boldogulnék a letűnt világban, ahol az igazi férfiak nagyrészt testi erejük és kézzel fogható hasznosságuk révén vívhatták ki a társadalom megbecsülését. Mégis halvány nosztalgiát érzek a régi, tisztább világ iránt, ahol nem jártak a népek edzőterembe szabadidejükben, mert eleget mozogtak a földeken, mozgattak terményt zsákokban, kévékben, és dobálták azt szekérre, cipelték pincébe, padlásra. A vitás kérdések akkoriban nem jogászkodás révén, hanem egymásnak feszülve, fizikai erő alkalmazásával, olykor bajvívás során dőltek el. Ebből persze születhettek igazságtalan helyzetek, de senkinek nem tiltották meg, hogy erős, ügyes, szorgalmas és bátor legyen.

Mai világunkban a testi erő jelentősége alábbhagyott az érdekérvényesítésben, ehelyett a többet ésszel, mint ész nélkül ajánlásnak megfelelően lehet előrébb jutni. Nem puskaporral és fegyverrel szerezhető hatalomra gondolok, amivel egy vézna tizenéves kamasz is uralkodhat meglett emberek fölött. Nem is választási csalással és a szavazók riogatásával megszerezhető népképviseleti hatalomra. Sokkal szerethetőbb viselkedés mesterségbeli tudással, anyagok, módszerek és technológiák ismeretével sikeressé válni.
Jól mutatja a tudomány folyamatos fejlődését a kőbalta és a légkalapács hatékonyságának különbsége, és még nagyobb eltérés mutatkozik a gőzgép és a villanymotor hatásfokában. Nagy szerencsénk van az elektromossággal. Elképzelni is félelmetes, hogy mi lenne velünk elektronok nélkül. Ha az orvostudomány olyan fejlett lenne, mint az elektronika szakterülete, akkor a fogak vagy az elvesztett végtagok újranövesztése létező gyógyászati eljárás lenne. Fordítva is igaz: ha csupán olyan szintre jut az elektronika, mint az orvoslás, akkor most sötétben tapogatóznánk, és még mindig golyós számológépeket használnánk számítógépek helyett.

Megint bebizonyosodott, hogy rendkívül szerencsés döntést hoztam fiatalkoromban, amikor nem viseltem tisztséget a KISZ-ben, nem léptem be az MSZMP-be, és politikamentesen, kussoló ellenzékiként láttam a jövőmet. Ezért nem tudok olyasmivel hetvenkedni, hogy én kergettem volna ki a ruszkikat, (hogy aztán később a pereputtyommal kiraboljam az országot) – ehelyett a számítógépes technológia megismerésének vágya vezette lépéseimet. Miért volna ez szerencsés döntés? Egyrészt azért, mert most nem kell Hatvanpusztát és házistadiont hátrahagyva menekülnöm, másrészt manapság a villannyal működő eszközök többségének vezérlését számítógépeken futó programokra bízzák. Ott tartunk az eredetileg egyszerű tárgyak okosításában, hogy ma már egy cipőt is jobban el lehet adni, ha lépésszámlálót építenek a talpába, ami Bluetooth kapcsolaton keresztül adja le a drótot a futó okostelefonjában működő fitness alkalmazásnak.
Nem szívesen hasonlítanám magamat Leninhez, most mégis a GOELRO-terv jutott eszembe, amivel a hajdani Szovjetunió villamosítására törekedett. Az én helyzetem annyiban emlékeztet erre, hogy háztartásunk energiafelhasználásának mérlegét 2016-ban az elektromosság felé billentettem azzal, hogy leváltunk a földgázról. Nem ez volt az első váltás nálunk. 2000-ben azért tértem át fatüzelésről földgázra, mert gyújtóshasogatás közben egy szerencsétlen mozdulattal majdnem levágtam a bal mutatóujjam begyét a kisbaltával. Kellően ijesztő élmény volt ez ahhoz, hogy ne akarjak többé baltával hadonászni, aztán később a gáz árának jelentős emelkedése ijesztett meg annyira, hogy más energiaforrás után néztem.
Valami éghető anyag meggyújtásával meleget csiholni a legprimitívebb módja a fűtésnek. A hőszivattyúban viszont benne van az emberi lelemény és a fizika ismeretének gyakorlati haszna. Roppant vonzó tulajdonsága, hogy a betáplált elektromos energia többszörösének megfelelő hőenergiát állít elő. Ha ezt a jó tulajdonságot tetézem azzal a kedvező körülménnyel, hogy a működtetéshez szükséges villanyt a háztetőre szerelt napelemekből nyerem, akkor ez a rendszer hirtelen kívánatossá válik. Mi tagadás, megkívántam.

A vágytól a beteljesedésig megtett út történetét mesélem el a következőkben, annak érdekességeit, hatásait és az alkalmazott eszközök fejlődését ecsetelve. A kezdeti beruházás az elmúlt tíz év alatt bőven megtérült, ráadásul ennyi idő elteltével összegyűlt annyi tapasztalat és mérési eredmény, hogy tényleg van miről mesélni. Különös módon az elektromos autók tömeggyártásának felfutása is nagyjából egybeesett az itthoni napelemek felszerelésével, de akkoriban az akkumulátortechnológia még aggasztóan éretlen volt, ezért csak a fűtés villamosításához volt bátorságom. 2026-ra a villanyautók fejlettsége is elérte azt a megnyugtató szintet, hogy a PV+HP mellé az EV is beépülhetett a háztartásba.