Ebben az időszakban szokásosan a haszonnövények itthoni termesztésének kedvező körülményeit készítem elő, aminek része a palántanevelés is. Ennek semmi köze a borászathoz, ellenben a paraszti kultúrának része, és most ebbe is illetéktelen, második generációs városlakóként ártom bele magam. Nincs a véremben, nem volt kitől ellesnem, ebből semmi jó nem sülhet ki – gondolhatnánk. Pedig látszólag egyszerű feladat elvetni a magot, majd egyszer csak leszedni a termést, közben öntözni, gyomlálni. Attól tartok, nem csupán ennyiből áll, mert hallottam már vetésforgóról, meg ugaron tartásról, fuzáriumról, növényvédelemről, trágyázásról stb. Ebben a szakmában is érvényes, hogy hozzáértéssel jobb eredmény érhető el, és a puszta lelkesedés önmagában nem elegendő a sikerhez.

Bevált taktika a tájékozódás, mielőtt ismeretlen területre hatolnék. A számítógépes szakmában régóta ismert bölcsesség, hogy ha valamivel végképp nem boldogulsz, akkor vedd elő a kézikönyvet, olvasd el a doksit. Működhet ez mezőgazdasági munkáknál is. Nem olyan ez, mint a selyemkészítés, aminek alapanyagát, eszközeit, módszereit egykoron féltve őrizték, a kémeket kivégezték. A növénytermesztés technológiáját nem tartják titokban, ráadásul ha minden kötél szakad, akkor idővel saját tapasztalatból is kifejleszthetek alkalmas módszereket. Ennek a fejlődési folyamatnak gyorsítására tanulmányozom a mások által jónak tartott, bevált eljárásokat. Világszerte elterjedt foglalatosság, nyilván számtalan forrásból hozzájuthatok a szükséges tudnivalókhoz, amit saját szórakoztatásomra egyéni elképzeléseimmel fűszerezhetek. Ettől lesz érdekes és kalandos.

Megvan minden. Magok (EU-EK szabályoknak és szabványoknak megfelelőek, növényútlevéllel ellátva – komoly dolog ez, banyeg) és tudományok. Optimális időpont és talajhőmérséklet a kiültetéshez, támrendszer, kötözés, kacsolás stb. Csak annyit teszek hozzá a begyűjtött ismeretekhez, amitől a művelet számomra megnyugtatóan biztossá válik, és ami elméletileg fokozza az eredményességet.

Miért kétséges az eredményesség? Elég figyelni a mezőgazdaság helyzetéről tudósító híreket, és ezekből kiderül, hogy ennek az ágazatnak csak ellenségei vannak. A termelők folyamatosan panaszkodnak. Ha esik az eső, ha szárazság van, ha fúj a szél, ha süt a Nap, ha nem – mindegy. A panaszok forrása nem merül ki az időjárás tényezőiben. Kártevők ellen kell védekezni, drága a permetszer. Nem fizetnek rendesen a felvásárlók, erre a gazdák az utcára öntik a terményt. Emögött is komoly logisztika áll, magától nem fog megjelenni a cucc a flaszteron. Nem egyszerű a parasztok élete.
Civilekre nincsenek végzetes hatással az említett szempontok. Felőlem jöhet jégverés, pusztíthatnak kártevők, nem fogok tönkremenni bele. Az időjárás meg olyan, amilyen. Legfeljebb a májusi fagyok kivédése érdekében teszek lépéseket, mert erre van egyszerű megoldás. A fagy jelentette veszély a korai kiültetés ellen dolgozik, amit tartalék palántákkal védek ki, de ha minden kötél szakad, még takarással is próbálkozhatok. A szükséges mennyiség dupláját vetem el, és a második sor – mint a jégkorongban – megy a pályára, ha az első elfagyna.

Nem a májusi fagyokkal kezdődik a bizonytalanság. Életképes-e a mag, amit elvetek? Nem bízom a véletlenre. A magok "keltetőbe" kerülnek, ahol jól kivehető, hogy melyek csíráznak lelkesen, és melyek a zápok. Egy átlátszó fedelű dobozba, nedves papír törlőkendők közé helyezem őket. A nedves papír áttetsző, jól vizsgálható az állapotváltozás.

Legalább huszas csapatokat indítok a csírázóversenyen minden fajtából, kivéve a cukkinit, mert ezeket igen szűken mérték. Az egyik csomagban 12, a másikban 10 mag foglalt helyet, így ezekből kevesebb jutott a keltetőbe. Ezek mutattak először életjelet, és kerültek földbe. Vehettem volna komolyabban a magbeszerzést, mert a csomagoláson ott a tájékoztatás, amiből a figyelmesebb vásárló megtudhatja, hogy az egyikben 2 grammnyi, a másikban pedig 10 darab található. Persze nem vettem komolyan, hiszen nem atomreaktort, hanem magokat vásároltam, és a csomagolás színes, valószerűtlenül kifényezett képei elterelték figyelmemet a száraz adatokról.

Aztán megindultak a paradicsomok is. San Marzano, Kecskeméti Jubileum, Amalia, majd megmozdult a folyton növő Lugas fajtájú is.

Azonos körülmények között, tök egyforma magok más és más teljesítményt mutatnak. Akár az emberek. Vannak köztük lustábbak, kényelmesebbek, kevésbé igyekvőek. Utóbbiaknak lesz egy kis pofára esés, mert érkezési sorrendben kerülnek földbe, a későn jövők, bezápultak mennek a kukába.
Eltérek a magok elhelyezésének természetes módjától, ahogy a lombikbébik gyártása is eltér a természetestől. Az egészségesnek ítélt, meggyőző csírát növesztett példányok kerülnek földbe. Óvatosan helyezem el őket a fészekben, mert ebben az állapotban sérülékenyek. Nem gyufa látható az alábbi képen, hanem egy laposra faragott végű fogpiszkálóval felvett, csírázott mag. Helyre teszem, betakarom, aztán majd meglátjuk, mi lesz ebből. Nem nagyüzemi eljárás. Túlzottan pöcsölős. Ez a pepecselés soha nem térülne meg gazdasági alapon, nem is ajánlom senkinek, viszont nem hagy nyugodni a kíváncsiság. Növeli a hatékonyságot ez a módszer?

Nem csak a fagykár kivédésének eszközéül szánt második sor létrehozása érdekében vetem el a szükséges mennyiség dupláját. Lesz miből válogatni az első ültetésnél, és a legszebb növendékek kerülnek ki a szabadba.
Régóta működtetnek hibatűrő rendszereket a számítógépes világban, ahol ezzel a szolgáltatás kiesését és az adatvesztést igyekeznek megelőzni. Legkézenfekvőbb módja az ilyen rendszerek megvalósításának az összetevők többszörözése azzal a szándékkal, hogy ha egy részegység meghibásodik, akkor a tartalék lép annak helyébe. RAID, tandem, clustering. Fokozott biztonságra törekedve létrehoznak úgynevezett geo-redundáns, egymástól nagy távolságra telepített, hálózatba kapcsolt egységekből épített rendszereket is, amik nem csupán az alkatrészek meghibásodásából eredő üzemzavarokat védik ki, hanem tűzvész, robbanás, szabotázs és elemi csapások ellen is hatásosak. Ha elmarad a fagykár, akkor a "második sor" bevetése okafogyottá válik, de ha ezeket a hegy túloldalára telepíteném, akkor jelentősen csökkenne az esélye annak, hogy mindkét helyszínen elverné a jég a termést. Ez pusztán elméleti fejtegetés. Nagyobb eséllyel fogom valakinek ajándékba adni a felesleges palántákat.
Néhány fajtából már elvetettem a tervezett mennyiséget. Ilyen a Kecskeméti Jubileum is, aminek "futottak még" csoportba került magjai a keltetőbe helyezés után egy héttel változatos formát mutatnak. Némelyikük a teljes közöny és tétlenség állapotában leledzik, mások megkésve csírát növesztettek, de az igazán életképes példányok már kitörtek a papírfedél alól. Remélhetőleg a legkiválóbbak kerültek a földbe.

Szélsőségesen különböző teljesítményt mutató állapotok igazolják a válogatás szükségességét. Van olyan módszer, hogy a magot kettesével ültetik fészkekbe, és miután kibújtak a földből, a gyengébbet lecsippentik. Nem ezt választottam. Mutasd a csírádat, megmondom, ki vagy – ez a döntés alapja. Egy hete kezdődött a palántanevelő művelet, és az eddigi jelek alapján a legerőteljesebb növény a cukkini. Tegnap még nem látszott ki a földből, ma meg így néz ki:

A keltetőben csíráztatott magok földbe kerültek, és a teljesítményük vegyes képet mutat. A március 4-i indulástól számított harmadik hét elején végzett állapotfelmérésből a következő eredmények születtek:

A keltetőbe helyezett magok számát mutatja a táblázat első sora, míg a második az életképtelennek bizonyult mennyiséget. Vetés, kibújt, ültetve – ezt jelentik az oszlopok v,k,ü rövidítései. A palánták ültetése még odébb van, egyelőre a csírázott magok kibújási sikeressége (nem biztos, hogy a szakzsargon is így nevezi) mérhető le a számokból. Egységesen nem kíváncsiak a világra a paprikák. A cecei még csíra szintjén sem, pedig 2023. decemberi lejáratú magok, amiket tavaly bontottam ki a csomagolásból, de maradt belőle bőven. Eddig a legsikeresebb fajta a San Marzano, amit a Kecskeméti Jubileum követ. Amilyen viharos gyorsasággal növesztett csírát a Wanda fantázianevű cukkini, olyan komótosan bújik elő. A padlizsánok már a csíráztatás szakaszban sem remekeltek, és csak ma bújt ki az első. Összességében a magok 35%-a volt életképtelen (csírát sem növesztett), ami 27%-ra javul, ha a cecei paprika adatait nem veszem figyelembe. Az elvetett magok kibújási aránya eddig 66%, ami a paprikák és padlizsánok megindulásával javulni fog.
A kiültetendő mennyiség duplájának megfelelő számú magot vetettem, de az eredményekből úgy látszik, hogy ezzel a taktikával éppenhogy elegendő életképes példányt sikerül nevelni. A 12 San Marzano palántából kettő már kipusztult, a cukkini pedig eleve csökkentett létszámmal indult a sikertelen csírázás miatt (mindkét fajtánál egységesen 5 mag csírázott ki 6-ból).

Az idei tavasz első, kétséget kizáróan rövid gatyás viseletért kiáltó napja. Fűtés kikapcsolva, a palántákat sem dédelgetem tovább az üvegtető alatt. Nem csak a kinti hőmérséklet emelkedése teszi indokolttá a kiültetést, de a cukkini már virágzik, és a bő termés iránti erős vágyakozástól vezérelve szükségessé vált kitenni a külvilág hatásainak, köztük a beporzást végző rovaroknak.

A tavalyi padlizsántermés földre lógó, sáros gyümölcseit nézve képzeltem el azt a helyzetet, ami elejét veszi e szennyeződésnek. Mosással könnyen eltávolítható, nem bonyolult technológia, de attól tartok, hogy a nedves földdel érintkező termés hajlamosabb rothadásnak indulni. Ezt a veszélyt most a földre fektetett geotextillel hárítom el. Kísérlet. Nagyon be kell válnia a módszernek, mert különben nem tudom mivel indokolni azt a rengeteg időt és fáradságot, amennyivel kacifántosabbá vált az ültetés ahhoz képest, mintha csak simán a földbe vájt lyukakba helyezném a palántákat. Mindenképpen lesz haszna ennek a fekete burkolatnak, mert a gyomokkal mostantól nem kell vesződni.

Van akkora szerencsém, hogy az anyag csak a felső területre volt elég, az alsó ágyásba ezért már a hagyományos, jóval egyszerűbb és termelékenyebb módszerrel ültettem, de ennek a könnyebbségnek van ára, mert a gyomok megjelenésével itt továbbra is számolni kell. Valamit valamiért.

Ültettem tavaly olyan növényt is, ami nem eredt meg – elszáradt. A távoli rokonok piszkének hívják, a szomszéd pöszmétének, az iskolában egresként jelent meg a tankönyvben. Aztán ez a tetszhalott növény most tavasszal gondolt egyet, és kizöldült. Megérdemli az öntözést.

Több életképesnek tűnő palánta nevelkedett az eddig művelés alá vett kerti földterület befogadóképességénél, ezért szükségessé vált új ágyások kialakítása. Szokásos műsor: bozótirtás, földmunka, tehénszar, növényi apríték, dréncső az öntözéshez. A kerti támfal tövében szemeltem ki egy alkalmasnak tűnő területet. Reggel árnyékos, de később már melegíti a Nap, aztán éjszaka meg a kőfal ontja magából a meleget. A palánták szépen nőnek, és bár a magaságyásba ültetetteknél csenevészebbek, ezeken jelentek meg először termések.

Az epret annak idején elég volt egyszer földbe dugdosni. Szaporodik, terjed magától. Ha nem figyelek oda, akkor az egész hegyoldalt beteríti, de legalábbis eperszörnyek fogják rettegésben tartani a környéket idén is.

A tegnapi vihar megtépázta a növényzetet, elfektette az eddig kifogástalan küllemmel pompázó paradicsomokat. Túl vagyok az első kacsoláson, terveztem a kötözést is, amit most a szerencsétlenül fekvő növények érdekében előrehoztam. Nagyon praktikus, hogy patak folyik az udvarban, aminek partján bambusz nő – remek támaszték készül belőlük. A magaságyásba ültetett bokrokon is megjelent néhány zöld termés. Az ültetési terv alapján San Marzano, és a bogyók formája valóban hasonlít a magok zacskóján látható termésekre.

A cukkini már csírázásakor sem okozott csalódást. Aztán elsőként bújt ki a földből, és fergeteges sebességgel nőtt. Eddig nem termett ilyen növény a kertben, ezért nagyokat csodálkozom azon, hogy milyen valószerűtlenül vékony szár táplálja ezt a burjánzó létformát.

Talán megússza a kivágást a fügebokor. Annyira nem kedves nekem ez a növény, hogy a puszta létezéséért tartsam. A termése miatt ültettem, és volna bizonyos elvárásom. Tavaly nem kényzetetett el bennünket azzal a két szem fügével, amit termett, idén még nem volt alkalma bizonyítani rátermettségét – egyelőre zöld bogyók ígéretével kell beérnünk.