Fent vagy lent?

Tartsunk rabszolgát vagy ne? Erre a kérdésre úgy adtak választ a tengerentúlon, hogy egymásnak estek az unionisták és a konföderációsok. A 4 évig tartó amerikai polgárháború összecsapásainak a rabszolgaság megszűntetése mellett közel 1 millió halott az eredménye. Keményen vitáztak, ez lett belőle.
Ezt a háborút megelőzően, évtizedekkel korábban Magyarországon is nézeteltérés támadt társadalmi csoportok között. Negyven évig tartott, de nem követelt halálos áldozatot annak eldöntése, hogy kinek legyen igaza. Mutattya vagy mutatja? Láttya vagy látja? A jottisták győztek. Tudományos érvekkel vitték sikerre ügyüket, más fegyverük nem volt, bár Kazinczy Ferenc támogatása is nyomott a latba.

Kezdettől fogva szenvedek azoktól a helyzetektől, amikbe tudatlan, képzetlen, tanácstalan amatőr borászként kerülök. Kérdéseim vannak, választ keresek rájuk, és a begyűjtött ismeretek sokfélék. Túlzás lenne állítani, hogy ahány szakember, annyiféle válasz, mert gyakrabban képviselnek azonos álláspontot ahhoz képest, hogy hány esetben különbözik véleményük egy bizonyos kérdésben. Igazán kínos helyzetet az ellentmondó javaslatok teremtenek. Megtévesztő körülmény, hogy az egymásnak ellentmondó tanácsok a szakmát gyakorlóktól származnak, akikről azt kell feltételeznem, hogy tapasztalat alapján, bejáratott, bevált módszereket ajánlanak. Kinek higgyek?

A kén a borászat egyik legfontosabb segédanyaga, a kénezés pedig ehhez mérten elengedhetetlen tevékenység a pincében. Ehhez kapcsolódik az első tanácsok egyike, amit hozzáértő szakembertől kaptam még 2020-ban, amikor a 225 literes tölgyfahordót vásároltam. A Vylyan akkori pincemestere (időközben főborásszá lépett elő) kezembe nyomott egy hajlított drótot, és azt javasolta, hogy a kénlapot erre függesztve, a felső sarkánál meggyújtva eresszem a hordóba. Ne alul gyújsam meg, mert akkor heves lesz az égés, aminek következtében csöpögni fog. Azóta is ezt az útmutatást követve, és ezt a drótot használva végzem a műveletet. Hol a hordót, hol a pince légterét fertőtlenítem kénlapok elégetésével.

Lefekvés előtt a YouTube mozgóképes anyagain álmosítom magam. Így került elém az új tölgyfahordó beavatásáról készült felvétel, amiben egy nagyvállalat pénzügyi- és számviteli osztályának csapatépítő tréningjét látom. Vagy mégsem? A szereplők valóban egy hordókészítő vállalkozás munkatársai? Ha igen, akkor miért tesznek úgy, mintha az utcáról hívták volna be őket statisztálni? Miért viselkednek úgy, mintha most csodálkoznának rá a hordókénezésre? Mire véljem ezt a szöveget:
– Kénlap kell meg gyufa!
– A gyújtó... van.
– 100 literenként egy szál kén.
– Új hordó, semmi ??? meg ilyen nincsen benne.
– Így, nagyon szépen meggyulladt...
– Jajj, de jó szaga van.
– Dugót bele kell tenni?
– Egy fadugó kellene.
– Itt van hátul, nézd csak, itt láttam.
A hordó kénezéséhez öt dolog kell: hordó, dugó, kénlap, drót és amivel meggyújtom. Könnyen átlátható követelmények. Akkor állok neki, amikor ezeket összeszedtem egy helyre. Nem úgy, hogy meggyújtom a ként, aztán keresgélem a dugót. Fadugó helyett erre az alkalomra jobban járunk a rugalmas szilikonból készülttel, mert azzal nem marad rés a drót miatt a dugó és a töltőnyílás között.
Az a jó kádár, aki egy kicsit borász is, de ha nem helytálló ez a megállapítás, akkor is meglehetősen furcsa jelenetet tett közzé ez a kádár csapat, ha figyelembe veszem, hogy ennek a műsornak a felvételét bármikor leállíthatták volna. Aztán újból rögzíthetik a cselekményt, ha már minden a helyén van, és a szereplők begyakorolták a tennivalókat. Egy jó bohózat alapja is lehetne a történet, de azt a részét komolyabban kellene venni, amikor a kénlap helyes meggyújtásából űznek csúfot (decemberi közzététel, nem lehet áprilisi tréfa).

Nem szerepel az eredetin a piros vonalakkal elkövetett áthúzás. Ez az én művem, mert nem vehetem át kritikátlanul, változtatás nélkül ezt a tanítást, ha nem értek egyet vele. Amit javasolnak, az ellentmond a józan észnek, a tapasztalatnak és a közvélekedésnek, ráadásul a fizika törvényeivel is szembehelyezkedik. Nem lehet elsiklani az ismeretterjesztőnek szánt anyag alkotóinak hibás ajánlása fölött, mert marha nagy betűkkel, didaktikusan feliratozva, szájbarágósan, a gyengébbek kedvéért kétféle megfogalmazásban is megjelenítik. Íme az eredeti felvétel, de attól tartok, hogy egyszer eltűntetik a csatornájukról:

Ahogy KRESZ-ismereteket oktató videoanyagban sincs helye a piros és a zöld jelzés összekeverésének, úgy ezzel a kénezési tévedéssel sem lehet egyetérteni. Aki gyújtott már gyufát, az tapasztalta, hogy ha lefelé tartja, akkor hamar a körmére ég, ellenben fölfelé tartva csak pislákol, és tovább húzódik az égés. Ez a jelenség érvényesül a kénlap égetésénél is. Ha SO₂ fejlesztése a cél, akkor jobban jársz, ha lassan égeted el. Mert ha hevesen ég, akkor az anyag egy része leolvad a lapról, és a hordó aljára csöpögve szétterül. Ez a hányad gyorsan kihűl, nem ég tovább, ebből már nem fejődik SO₂. Ráadásul viheted a kádárhoz, hogy kaparja ki a dzsuvát, mert az akonanyíláson át nehéz elvégezni a műveletet.
A látottak után az a kérdés is felmerül, hogy mi szükség egy vadonatúj hordó kénezésére? Nincs közöm a kádár szakmához, de azt enélkül is lehet tudni, hogy a munkafolyamatnak egy bizonyos fázisában konkrétan tüzet raknak a hordóban, hogy a dongákat rávegyék az ívelt forma megtartására. Ennek célja elsődlegesen a feszültségmentesítés, hogy a meghajlított anyag ne törjön. A forróság mellékhatásaként pedig minden élő szervezet megdöglik, ami korábban jól érezhette magát a hordó belsejében. Ha penészt irtanának, arra a felvétel elején "forró-lobogó, 100 fokos" vízzel elkövetett öblítés is elegendő.

Meglehet, hogy a kádárokkal semmi baj nem volna, de beszabadult a csapatba egy marketinges, aki átvette a hatalmat, és keményen irányítja a megjelenést a közösségi felületeken. Kíváncsiságból megnéztem a weboldalukat. Dreamweaver-gyanús. Egykoron használtak ilyet, de ki fejleszt manapság webes megjelenést ezzel az eszközzel? És ki az a Paolo Coelhoi magasságokba emelkedett szerző, aki ilyen gondolatokat fogalmaz a webhely nyitóoldalára:

"A hordó számunkra nem más, mint kádár és a
borász legbensőségesebb bizalmi kapcsolata...!"

Ezzel túllőttek a célon, ha úgy tetszik elvetették a sulykot. Ezt nem kellett volna. Nem elég, hogy a fent vagy lent kérdésében nem értünk egyet, de még a "legbensőségesebb bizalmi kapcsolat"-ról alkotott elképzelésünk is merőben különböző. Az én világomban ez az érzés nem egy használati tárgy készítésében vagy birtoklásában teljesedik ki. Ehhez pucérra kell vetkőzni, majd alaposan egymásba gabalyodni, és csakis különneműek viszonylatában tartom helyesnek.