Hírcsokor

A nap kezdetét az ébredés jelzi. Öntudatlan állapotom éberré válik, ami nem megy egyik pillanatról a másikra. Néha szemvillanás alatt kipattanok az ágyból, de a mai nem ilyen. Dologidő van már a plafonra vetített óra szerint, illendő lenne felkelni, de ha nem az illemet nézem, hanem a célszerűséget, akkor is ez a helyes törekvés. Pucéran, ágyban fetrengve a nyújtózkodás a legösszetettebb tevékenység, amivel megbirkózok a jóval egyszerűbb pislogás és szuszogás mellett. Fordulnék a másik oldalamra, csakhogy ez már nem fér bele a szoros napirendbe. Több helyszín meglátogatását tervezem, és ilyenkor embertársaimhoz alkalmazkodva, hamarosan esedékes ebédidejükre is tekintettel kell szerveznem érkezésemet.
Nem maradhat el a délelőttre csúszott reggeli rutin. Ez másoknál jellemzően az életmentő kávéadag elkészítéséből, a korombélieknél maréknyi gyógyszer porciózásából, majd fegyelmezett elfogyasztásából áll. Mindkettőt kihagyom, viszont a friss hírek áttekintése nem maradhat el, ami a mai eseménydúsnak kinéző délelőttre tekintettel, ráérő idő híján csupán a címek végigfutására szorítkozik. Hazatérvén majd meglátom, hogy mi az, ami fél nap elteltével még mindig érdekes, azokra több időt szánva a címek mögötti tartalmat is elfogyasztom. Egyre-másra kerülnek elém olyan hírek, amik mellett nem lehet elmenni sötét gondolatok kifejtése nélkül, de szorít az idő. Hirtelen ötlettől vezérelve kigyűjtöm ezeket, mielőtt kiszorulnának a hírfolyamból, a feldolgozásukat pedig későbbre hagyom.
A hírek átnézése igazából a második kiszámítható tevékenysége ébrenléti időszakomnak, de ahogy ez sem maradhat el, úgy az elsőre is mindig szánok időt. Időjósok komolytalan előrejelzései helyett megnézem a felhők vonulását mutató műholdképek sorozatát.

Egy árva képből a pillanatnyi helyzeten kívül más nem állapítható meg, viszont az időbeli lefolyást vizsgálva jól látható esőfelhők kialakulása, a felhők vonulási iránya, sebessége. Nem lehet következtetni a képekből a felhőzet jövőbeli feloszlására, mint ahogy új felhők képződésére sem, mert az időjárás jóslása ennél több tényező együttes vizsgálata alapján is hálátlan feladat. Friss szolgáltatás a villámok jelzése, amiből megint csak értékes következtetés vonható le. Mindezek szükségtelenné teszik az időjósok megbízhatatlan előrejelzéseit.

Nem szeretek korán elindulni itthonról a nyári időszámítás szerint kezelt időszakban. Amikor az óra 8-at mutat, akkor a Nap állása szerint valójában 7 óra van. Ilyen korán még nem alakul ki az időjárás. Hűvös van, nem száradt fel az éjszakai harmat, melegen kell öltözni, ha nem akarok megfázni. Aztán magasra hág a Nap, és dobálhatom le magamról a felesleges ruhadarabokat. Nem értek egyet azokkal, akik ezt az óraállást véglegesítenék, amikor egyszer majd végre megszűntetik az óra átállítgatásának hülye szokását.
Nem csak az órát és a felhők vándorlását nézem, hanem a hőmérőt is. Amíg nem mutat legalább 20 ℃ értéket, addig nem kell nekem elindulnom. Miért e megátalkodott viselkedés? Javában nyár van, én pedig nem akarom feladni a zokni nélküli szandálos, rövidgatyás, rövidujjús viselet előnyét – lesz itt napközben 35 ℃ is.
A következő címeket gyűjtöttem ki az indulást megelőző percekben, hogy később legyen min rágódnom, és most már azok a bizonyos sötét gondolatok is megérlelődtek.

• Újabb milliárdokat költene az állam magánkézbe adott kastélyokra
  Úgy emlékszem, hogy a kormány azzal magyarázta a kastélyok magánkézbe adását, mert így ezeknek az épületeknek felújítása, üzemeltetése stb. az új tulajdonost terheli, nem az állami költségvetést. Ezzel a takarékosságot színlelő magyarázattal húzták volna ki a méregfogát az állami vagyon elkótyavetyéléséről szóló civil vádaknak. A kótyavetyéhez eddig sem fért kétség, most pedig a hajdani magyarázatról is kiderül, hogy ordas nagy hazugság volt.
• Otthagyná a sereget a toborzókampány arca
  Békeidőben, operetthuszárként katonáskodni nem nagy dicsőség, ezért érthető a vágy, megszabadulni e terhes szereptől. Magyarországon a katonaság nem csak az alaptevékenységet vizsgálva haszontalan, hanem technikai felkészültségét tekintve is. Emlékezetes eset, amikor egy ruszki Sz–300-as rakéta zavartalanul berepülhetett a magyar légtérbe, majd elhagyva azt a horvátoknál csapódott be. Szégyenszemre nem hazai radarok észlelték, hanem a környező országok felderítő rendszerei.
  Még egy gondolat. Minek ide katonaság, ha Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint egy ellenséges támadás esetén nem a védekezés, hanem a megadás lenne a helyes magatartás.
• Egy privát angol elitklub tagja Rákay Philip
  Általában Woody Allennek tulajdonítják, de igazából Groucho Marxtól származik az idézet: "nem lépnék be olyan klubba, amelyik elfogadna engem tagjának." Nem ilyen finnyás ez a Rákay, ő belépett. A hír szerint ez a bizonyos klub nagyon menő, roppant exkluzív, aminek ellentmond a hírben tett állítás, amely szerint a taglétszámot 17 ezer főben maximálták. Ez valóban annyira előkelő lenne? Szerintem ehhez nem kellett volna Londonig utazni, mert itthon ennél sokkal zártkörűbb szervezetekbe is kérheti felvételét az, aki egy válogatott tagokból álló klub tagja kíván lenni. Próbálna csak kikötőhelyet szerezni hajójának például a fonyódi kikötőben, ahová mindössze 70 hajó fér, és kihalásos rendszerben lehet hozzájutni a helyekhez.
  Az angol klub zártkörű jellegét pont ez az eset cáfolja, mert ha ez a felkapaszkodott, keszonbeteg, jellemhibás, suttyó faszkalap (pöcskalap?) felvételt nyert, akkor nem lehet sem exkluzív, sem elit, sem zártkörű.
• Kitiltottak egy ukrán parancsnokot Magyarországról
  Erről egy régebbi hír jut eszembe, amikor a trójai falóként az Európai Unió szervezetébe ékelődött Orbán közbenjárására Kirill pátriárka lekerült az EU-s szankciós listáról. Az akkori eset nyilvánvaló visszaélés volt a jogi lehetőségekkel, amihez a mostani döntés kísértetiesen hasonlít, csak ellenkező előjellel. Beugrik még a 451° Fahrenheit című mozifilm, amiben a tűzoltóság a szerepét átértelmező hatalom elnyomó eszközévé válik. A magyar kormány egyelőre nem a tűzoltóságot, hanem a schengeni övezet intézményét, szabályait alkalmazza visszaélésszerűen.
  A szankciót helyén kezeli a lengyel külügyminiszter, aki a hír hallatán azonnal meghívja országába a kitiltott ukránt. Ez arra emlékeztet, amikor Orbán meghívta Magyarországra a háborús bűneiért nemzetközi körözés alatt álló izraeli miniszterelnököt. A meghívásokat összehasonlítva megint ellenkező előjelet kap a két eset, és nem Orbáné a pozitív.
• Több orosz régióban benzinhiány van
  Hiányzik a tartós jelző a hírből a felszabadult kárörömhöz. Ráadásul csak benzint említ, és eszerint gázolaj, kerozin, petróleum stb. van dögivel.
• Egy 9 éves kislány véletlenül hasba lőtte a bátyját, börtönbe küldenék a szülőket
  Nem elég a baj, tetézik ezt hivatalok intézkedéseikkel. Nincs köze a légpuskás esethez, de a család tönkretételének útját járja az idegenrendészeti hivatal is, amikor határozatával egy magyar polgár Fülöp-szigeteki feleségét utasítaná ki az országból.
• 3100-zal kevesebb gyerek született eddig idén a tavalyi számhoz viszonyítva
  Ez meg hogy lehet? Valami nem stimmel, hiszen Orbán Viktor sikeres és példaértékű családpolitikáról papol rendszeresen. Mert a magyar kormány a családokat tekinti a nemzet alapjának, és nem kívánja a népességfogyást bevándorlással pótolni. Hogyan került Magyarországra az előző hírnél említett Fülöp-szigeteki bevándorló, aki még a szaporulathoz is hozzájárult?
• Sok milliárd forintnyi uniós pénzen ül a magyar kormány
  Amire kapta, arra nem akarja költeni. Sejthető a pénz sorsa.
• Az afrikaiak lecserélnék a világtérképet
  Szeretnének nagyobbnak látszani – a térképen. Kezet foghatnak Orbán Viktorral, ugyanaz a szindróma, mint amit miniszterelnökünk mutat. Csodálkozom is, hogy nem Orbán rukkolt elő elsőként azzal a javaslattal, hogy a térképeken Magyarország, esetleg azon belül Hatvanpuszta nagyobb méretben jelenjen meg a valósnál.
• Szijjártó szerint a fal adná a másikat az ukránoknak, ha odasózunk
  Kiskoromban a játszótéren ismertem meg a szájkarate műfaját. Ehhez nem kellett az ellenféllel birokra kelni, elég volt hallótávolságon belül kerülni, és máris kezdődhetett a ki tud nagyobbat mondani meccs. Ilyenekre emlékszem:
  • annyira pofán váglak, hogy leesik a fejed
  • úgy megcsaplak, hogy az unokád is gipszben születik
  • akkora pofont kapsz, hogy a takony menetet vág a nyakad körül
  • olyat kapsz, hogy a fal adja a másikat
  Szijjártónak nincs több a tarsolyában, ezért ő is játszótéri emlékeiből idéz, amikor valami nagyot és hatásosat akar mondani. Nem előzmény nélküli külügyminiszterünk nagyzoló állítása. Ezt a felfuvalkodott hólyag viselkedésmintát a miniszterelnöktől vette, aki hasonló stílusban szájhősködött néhány napja. Érdemes megnézni a mozgóképes anyagot, mert ennek a szükséges hatalom nélkül tett fenyegető nyilatkozatnak szégyenletesen fennhéjázó, szánalomra méltó hangulatát nem adhatja vissza holmi írott szöveg.
  Orbán nagyképű dumáját hallgatva felmerül a helyénvaló kérdés: ha Ukrajna leigázása ilyen egyszerűen és tisztán megoldható, akkor a ruszkik miért öldökölnek már három és fél éve sikertelenül?

Ezekből állt össze a reggeli hírcsokor, amit jóval később dolgoztam fel. Ezt a bokrétát látva Magyarország kalapján, nincs különösebb okom büszkeségre, és csak ámulok a minden alapot nélkülöző, üres orbáni kevélységen.