Szálka és gerenda

Ma még nem sok hasznot hajtottam cselekedeteimmel. Hasznos és haszontalan tevékenységeim mérlegén ideje javítani, különben oda az önbecsülésem. Vigyem ki a szemetet a kukába? Mossam le a szélvédőt? Mivel tehetném hasznossá magam?
A jelen idő legkedvezőbb történése, hogy végre kisütött a Nap. Ez sem az én érdemem. Nem vagyok hajlamos depresszióra, és az égbolt kitisztulása is megerősít abban, hogy minden rendben. Velem.

Távol a városi forgatagtól, hogyan tájékozódik az erdőszéli ember a világ dolgairól? Manapság dróton keresztül, de a boldog békeidőkben ez még az újságot, a rádiót és a TV-t jelentette. Rádiót csak WC-n ülve hallgatok, és ez a művelet nem feltétlenül egész órákra esik, tehát eközben ritkán hangzanak el hírek. A TV készülék fizikailag hiányzik a háztartásból, ez sem lehet forrása a legfrissebb történések megismerésének. Eszerint csak a drót marad, de már ez sem igaz, mert az internet rádióhullámok útján is biztosít összeköttetést a wilágháló tartalmaival. Ösztönösen dupla vével írtam, és ha még a billentyűzet is peregne, akkor a dadogós wwwilágháló jött volna ki. Már megint alkottam valamit, ki sem javítom.

Elég odaülni egy internetre kapcsolt számítógéphez, és már tódulnak is az érdekességek, leginkább a politika és a bulvár szennyes műfajából. E kettő a mai magyar közéletben egyre nehezebben választható el egymástól, mint ahogy a bűnözés a politikától, és a tolvaj a politikustól sem. Nincs reménytelen helyzetben az ember még úgy sem, ha nem ért ezekhez a témákhoz, mert a WWW nem csak híreket közvetít, hanem ezek magyarázatát is azoktól, akik műveltségükre és tapasztalatukra támaszkodva könnyebben igazodnak el az útvesztőben. Ők szakértői ennek a területnek, ezért érdemes rájuk hagyatkozni, ha nem akarok eltévedni. Sokan vannak, mindent elmagyaráznak, én meg csak hallgatom őket tátott szájjal.
Nem a közszolgálati médiát figyelem, pedig azt lenne a legegyszerűbb, amennyire nyomulnak. Ha nem ugrok félre, akkor szinte minden pillanatban telibe kap egy kétes hír, amiben a kormányt dicsőítik, az ellenzéket gyalázzák. A következő felsorolás nem jelent rangsort. Ebben a sorrendben vadásztam ki őket a YouTube előzményeiből, mert így hatékonyabb vagyok annál, mintha fejből kéne felidéznem a forrásokat, ahol politikai elemzők, néha humoristák, máskor újságírók segítenek értékelni a helyzetet. Mozgóképes hangzóanyagot közvetítő korszerű médiumok. Rengeteg időt megtakarítok azzal, hogy a felvételek többségét másfélszeres sebességgel nézem-hallgatom. Kéri László kivétel. Ő eleve nem beszél lassan, felgyorsítva romlana az érthetőség.

• Ungváry Krisztián
• Magyar Hang
• L1
• KlikkTV
• Partizán
• Szabad Európa
• Juhász Péter
• Somogyi András
• Válasz Online
• Klubrádió
• Pottyondy Edina
• Telex․hu
• 444.hu
• Kéri László
• Bánó és Bolgár

Hiába is keresnéd a fenti listában az M1-et, a TV2-t vagy a Megafon felkent megmondóembereit, mert ők leginkább Brüsszelt, Sorost vagy a "háborúpárti" EU-t pocskondiázzák, ha éppen nem Magyar Péter pöcsével foglalkoznak, és ezek a témák az érdeklődési körömön kívül esnek. A kormánymédia célja nyilván nem megbízható hírek terjesztése a BBC hírszerkesztési alapelvei szerint, hanem a népbutítás, a hatalmon lévők hitelesítése, a szavazótábor lelkesítése.

Csak a mai napot figyelembe véve, ért annyi kesernyés hatás, ami hevesebb vérmérséklettel bőven elég lenne ahhoz, hogy másik hazát keressek magamnak, hogy kivándoroljak egy kevésbé eszetlenül irányított országba. Miért nem teszem mégse? Egyrészt nincs kedvem máshol élni, nem akarom itt hagyni megszokott környezetemet, másrészt várom a változást. Abban reménykedek, hogy a fiatalok felülkerekednek ezen a hihetetlen ostoba helyzeten, és 2026-ban megszerzik a hatalmat. Aztán persze megszolgálják a bizalmat, és okosabban kormányoznak. Mert az eszement Orbán-kormány igazából nem irányít, csak uralkodik. Más szavakkal: hatalmat gyakorol.
Orbán versenyképességről hablatyol unos-untalan úgy, hogy valószínűleg nem érti a szó jelentését. Erről pofázott az Európai Parlamentben is nemrég, a múlt péntek reggeli szokásos, Kossuth rádióban elhangzó igehirdetésén meg feltette a kérdést, amin elámultam (nem a rádióban halottam, hanem Juhász Péter műsorában, ahol rendszeresen értelmezi az Orbántól elhangzó ordas gondolatokat).
– Mi az, amit mi rosszul csinálunk, az amerikaiak meg jól?

Ez a bárgyú kérdés a különböző régiók gazdasági teljesítményéről értekezve buggyan ki ebből a szerencsétlenből, Európa és az USA közötti különbségen értetlenkedve. Pedig nem ezen kéne rágódnia, hanem azon, hogy a magyar gazdaság miért olyan impotens, mint amilyen. Elég sértő jelző, de nem sértődhet meg rajta az, aki nem talál országon belül olyan gyártót, aki a Szent Korona tárolására szolgáló vitrin elkészítésére vállalkozna. A vitrin a németektől érkezik, akik 61 millió forintért adják, ha lehet hinni a hírnek. Nem egy fergetegesen bonyolult megbízatás, hiszen nem a Holdon kéne bányát nyitni, hanem egy üvegezett szekrény előálítása a feladat, páratartalom- és hőmérsékletszabályozással. Ha már ennyire sem futja a magyar szakemberektől, akkor nem érdemes versenyképességről lamentálni. Hol vannak a magyar szakemberek? Elmenekültek. Hová? Oda, ahol jobban megbecsülik őket, és szabadabban élhetnek, nem Orbán jobbágyaiként.
Nem az én szakterületem, de ha nagyon megijesztenének, ilyen díjazás mellett szívesen megszervezném egy szekrény gyártását, ráadásul hazai beszállítókkal (nem lenne egyszerű dolgom, mert Közép-Európa egykoron legnagyobb üveggyára, az orosházi síküveggyár már nem termel, padlóra került). Miféle protekcionista döntés eredménye a német vonal erőltetése? Esetleg valaki jó jutalékot zsebel be az üzlet után? Nem csoda, hogy ez a második gondolatom, hiszen ezektől jóval nagyobb disznóságok is kitelnek.

Van válasz a "mit csinálunk rosszul" kérdésre. Az USA-ban jelenleg feltételezhetően hozzáértők kezében van az irányítás, és ott a politikusok nem engedhetnek meg maguknak annyi pofátlanságot, mint a magyarok. Nem lopnak el komplett ágazatokat, és nem züllesztik le az oktatást és az egészségügyet. Pontosan közlekednek a vonatok, nem árulják ki termőföldjeiket kínaiaknak baksisért, és nem is zsarolható csicskái Putyinnak. Lényeges különbségek a magyarországi helyzethez képest.
A vitrines ügyet is úgy képzelem az USA-ban, hogy valamely helyi gyártó ingyen, a reklám kedvéért biztosítana egy ilyen szekrényt az USA bármilyen történelmi ereklyéjének, mert ott nem engedhetik meg maguknak azt a szégyent, hogy ilyesmit a németektől rendeljenek. Ez nagyjából akkora égés, mintha nekem a szomszédot kellene megkérnem arra, hogy elégítse ki a feleségemet.
A "mit csinálunk rosszul" kérdés mellett felmerül az is, hogy miért kapni magyar boltokban kedvező árú spanyol paradicsomot? Miért olcsóbb a lengyel alma, de még a banán is a szabolcsi almánál? Talán azért, mert náluk nem 27% az ÁFA, nincs 4.5% különadó, ráadásul olcsóbb az energia, az üzemanyag stb. Még a szállítással együtt is jobban megéri a kereskedőnek. Csupán a költségek oldaláról vizsgálva nyilvánvalóan versenyképes. Az íz és a zamat kérdése más lapra tartozik, de az éhhalál küszöbén az ember ne legyen finnyás.