Sza?atossági igény

Nem elírás, nem is adatátviteli hiba eredménye a cím első szavában található "?". Kiskoromban találkoztam először a joker karakterekkel (? és *), amik egy vagy több tetszőleges betűt helyettesíthetnek bizonyos helyzetekben, például amikor olyasmit keresek a file-rendszer katalógusában, aminek nem emlékszem pontos nevére.

Két megfelelő betű is akad az ABC-ben, amik értelmessé tehetik a címbeli sza?atosság karaktersort. Ezek a behelyettesíthető betűk egymás mellett foglalnak helyet a billentyűzeten, tehát a figyelmetlenségből vagy kapkodásból eredő tévesztés esélye jelentős.

Újságíróként dolgozni nagy felelősség, mert a tudósítás különféle médiákon, és manapság leginkább az internet közvetítésével mindenkihez eljuthat. A hír nem lehet légből kapott, alaptalan vagy hamis, mert számottevő zavart okozhat a társadalom egészében. Nem csak a tényellenőrzés alapvető fontosságú ebben a szakmában, de különösen sokat számít a szabatos fogalmazás. A pongyolaság nem csupán kerülendő, hanem megengedhetetlen.
Amikor valószerűtlen hírre bukkanok, akkor elgondolkodok azon, hogy április elsejét írunk-e. Az én koromban már elfogadható egy kis bizonytalanság, és úgy látom helyesnek, ha előbb magamban kételkedek, és csak utána keresem máshol a hiba okát. Elérte a kritikus tömeget a közelmúltban egymás mellé került, furcsán fogalmazott hírek mennyisége, ennek következtében fogalmazok megint gondolatokat.

  • Szájer visszamászott az ereszen.
    Nagyon ötletes, igazán kifejező címe egy jelenség leírásának, amennyiben ismerjük bukásának előzményét. Ki ne ismerné? Így került a közbeszédbe, rengeteg vicc tárgyává téve ezt a szerencsétlen fideszest, akit most rehabilitáltak. Már az eredeti hír is pontatlanul írja le a politikus szökésének lényeges elemét, de mindenki értette (én is az elterjedt kifejezést használtam előző írásomban). Szájer ugyanis nem az ereszen mászott le a brüsszeli orgiának helyet adó emeleti lakásból, hanem az ereszcsatorna függőleges ejtőcsövén. Az eresz más tészta. Az a tetőnek a ház oldalán túlnyúló szakasza, amin nyilván nem lehet az utca szintjére ereszkedni, és itt az ereszkedni jelentése nem eresz módjára viselkedni. A Telex utólag remekül teszi helyre a bádogos szakmában használatos elnevezések jelentését, de még ez a jó szándék is kevés volt az igazán pontos fogalmazáshoz, mert a cikkben jelző nélkül nevezik ejtőcsőnek azt a csőszakaszt, amin az esővíz az ereszcsatornából lezúdul, pedig van annak a cikk illusztrációja szerint 45 és 67 fokos szögben lejtő változata is.
    A Fideszbe jelentős személyiségek közreműködésével visszafogadott Szájer legújabb nyilatkozataiban joggal cáfolja, hogy ereszen csúszott volna le az utcára, hiszen az épület ereszként szolgáló része erre valóban alkalmatlan. Ezért nem szabad az újságírónak pongyolán fogalmazni.
  • Nemi szervét fogdosta Magyar Péter.
    A TV2 Tények című műsora tudósított így a politikus viselkedéséről, aminek egyértelmű célja a lejáratás, mégsem ebben az értelmezésben figyeltem fel a hírre. Nekem a minden bogár rovar kezdetű igazság jutott eszembe erről, mert ennek mintájára igaz a minden nemzőszerv nemiszerv, de nem minden nemiszerv nemzőszerv megállapítás is. Szerencsénk van azzal, hogy igencsak bőven és hosszasan tájékoztatták a közönséget az eseményről, és a szóismétlést kerülendő, később a pénisz igazgatása kifejezés hangzott el, amivel pontosították a hírt. Hasznosnak ítélem a pontosítást, mert különben kétségek közt vergődtem volna, hogy vajon a tökét vakargatta, a pöcsét fogdosta, esetleg a prosztatáját masszírozta. A televíziós eszközökkel jól dokumentált eseményt kevésbé elfogult "elemzők" úgy értékelték, hogy Magyar Péter a nadrágját igazgatta. Erről az esetről azt gondolom, hogy mindenki úgy magyarázza észlelését, ahogy neki tetszik, de törekedjen a pontos és félreérthetetlen fogalmazásra.
    Civil vagyok, nem újságíró. Mégis elgondolkodtam, mielőtt Vogel Evelin pinájára hivatkoztam volna a magam nyers stílusában, és találtam a muffra szalonképes, egyértelmű kifejezést. Ebből arra következtetek, hogy egy kis odafigyeléssel az újságírást szakmaként űzők is eljuthatnak idáig.
  • A Puskás Aréna lelátójára sátrat ácsolnak.
    Erről az érdekességről kifejtettem véleményemet a Köntörfal című fejezetben. Itt annyival egészítem ki a korábbbi gondolatokat, hogy amikor ilyen sületlenséget olvasok, akkor ma már nem csak az újságíró figyelmetlenségével vagy viccelődésével tudom magyarázni a furcsaságot. Megjelent a szerkesztőségek eszköztárában a mesterséges intelligencia, amit egyre gyakrabban fognak be újságírói munkára. Nem gondolhatok másra azt olvasva, hogy a lopók betörtek a vidéki házba. Emberi elmével felszerelt tudósító nyilván tolvajokról írna, de az MI a lop igéből képez főnevet ügyesen, ebből lesz az ilyen fogalmazás. Nem érthetetlen, de a gép lebuktatja magát, mint ahogy a szerkesztő is, aki nem veszi a fáradságot az elkészült anyag ellenőrzésére. Olyan az MI-újságíró, mint az önvezető autó – tartsd a kezed a kormányon, ha jót akarsz.
  • Elton John megvakult.
    Szenzációs hír, de nem igaz. Viszont elég érdekes ahhoz, hogy a reklámokkal teletűzdelt, leginkább nőnemű olvasókat megcélzó internetes kiadványok kattintásvadász hajlamát kiszolgálja. A hamis hír abból az eseményből táplálkozik, ahol a zenész magabiztosan mozog a színpadon a Devil Wears Prada musical bemutatóját követően, és arról számol be a publikumnak, hogy elvesztette a látását. Az előzményeket ismerők tudhatják, hogy ez a kijelentés az egyik szemére vonatkozik, tehát szó sincs vakságról, de honnan is tudhatná ezt egy olyan újságíró, aki kómában volt az elmúlt évben, ráadásul nem is látta az eseményt, hanem valahonnan elé került egy szöveges összefoglaló.
  • Meghalt a nyíregyházi kislány, aki fürdés közben szenvedett áramütést a töltőn lévő mobiljától.
    Az újságíró nem éri be a kopasz hír közlésével. Rádob egy lapáttal, és misztikus horrortörténetté alakítja a beszámolót azzal a kiegészítéssel, hogy az áldozat testének bal oldala súlyosan megégett. Elképedve olvassák a hírt a tájékozott olvasók, és nem találnak magyarázatot arra, hogy az 5 volt feszültség mellett 1-2 amper erősségű áramot szolgáltató töltő hogyan okozhat ilyen sérülést és halált? Sehogy, de a gyakorlat mást mutat. Valami nyilván hiányzik a történetből, mert egy szerény teljesítményű, alacsony feszültségű töltő nem képes erre.
    Eltelt egy kis idő, s közben megoldódott e rejtély. Megint az oldja fel az ellentmondást, hogy nem újságírók, hanem firkászok riogatják a népet ilyen hírekkel, pontosabban hírforgácsokkal. Nem gondolkodnak el a közzétett hír lehetetlenségén, nem mennek utána, nem pontosítják a részleteket. Jelenjen meg gyorsan, legyek én az első, tőlem tudják meg – ezek a gondolatok vezérelhetik azt az ostobát, aki ilyen hírekkel traktálja a nagyérdeműt. Másnap már az a körülmény is tisztázódik, hogy a kád szélére helyezett hosszabbítóba dugták a töltőt, és nem ez, nem is a telefon, hanem a vízbe csúszó hosszabbító okozta a tragédiát. Így már világos. 230 voltos feszültség és 16 amper elegendő teljesítményt biztosít a korábban ismertetett tünetekhez.
    A töltőn lévő mobiltelefon okozta az áramütést? Nem. Butaságot közölt az újságíró? Igen. Lektorálja valaki a cíkkeket? Nem. Nagy barom a szerkesztő is? Igen.

Úgy lenne kerek a világ, ha az újságírók és a szerkesztőség garantálná, ha úgy tetszik szavatolná a megjelent hírek pontosságát, és szabatosan, félreérthetetlenül fogalmaznának.

Nem egyszerű, nem is veszélytelen az újságírók élete. Számtalan buktató akadályozza a pontos munkát, és a legnagyobb rutin és igyekezet sem segít, ha beüt a ménkű. Emlékszem arra az anekdotára, amiben a szerkesztő színházba küldi a művészeti rovat munkatársát, hogy tudósítson a premierről. Emberünknek azonban fontos randija van estére, ezért úgy dönt, hogy látatlanban leadja a tudósítást. Járt a főpróbán, beszélt a rendezővel, ismeri a dramaturgot, a szereplőket – sima ügy.
Remekül teljesült a randi, a színtársulat érdemeiről áradozó tudósítás is prímán összejött lapzártáig, aztán a másnapi újságban egyszerre jelent meg a hír a nagy sikerű permierről, valamint arról a szomorú esetről, hogy előző este elektromos zárlat következtében leégett a színház, és elmaradt az előadás.