Impulzusok
Megint egy idegen szó. Egészséges környezetben nevelkedő magyar gyermek az általános iskola 7. osztályos fizikaóráin hallhatja legkorábban, míg a szerencsétlenebbje találkozhat a fogalommal már az óvodában is. Mert egy korszerű óvodapedagógus impulzuskezelésről
beszél akkor, amikor a gyerek hirtelen, meggondolatlan cselekvéseit igyekszik kordában tartani. A feje fölött beszélgető felnőttektől ez a terminológia óhatatlanul az aprónép fülébe jut.
Ha nem nézek utána a szótárban, akkor nekem valami rövid ideig tartó hatást jelent. Remek példa az elcsattanó pofon, ami a mechanikus érzet mellett hanghatással is jár: impulzus mindkettő, viszont a nyomában járó bőrpír nem egy pillanat alatt múlik el, hanem hosszan lecsengő fiziológiai reakció.
Ebben a világban ne csodálkozzunk azon, amikor az ebadta kölök azzal védekezik, hogy ő a homokozóban mégsem fojtogatta pajtását,
hanem csupán impulzusszerűen bántalmazta.
Mire tippelsz, melyik a gyakoribb együttállás? A péntek 13. vagy a vasárnapra eső március 8? Viszonylag könnyű helyesen válaszolni erre a kérdésre, mert nőnap évente egyszer adódik, míg péntekből rengeteg van a naptárban, és 13-a is eljön minden hónapban, tehát utóbbiak találkozásának nagyobb az esélye. Olyannyira, hogy 2026-ban háromszor is megesik a szerencsétlen kombináció.
Jó példa a hiedelmekből táplálkozó ostobaságra a fekete macskákkal szembeni ellenszenv. Ezeket a jószágokat okolták a pestis terjedéséért, ezért irtották egykoron szerencsétlen állatokat. Mit eredményezett a tudatlan középkori ember egyszerű észjárása? A betegséget ténylegesen terjesztő patkányok még jobban elszaporodtak.
Démoni erőt, átváltozott boszorkányokat, a Sátán küldötteit látták az éjszakai életmódjuk miatt "rejtélyes" macskákban.
Kulturális konstrukció a 13-as szám és a péntek iránti különös figyelem, továbbá ezek együttállásakor támadó babonás félelem, és ezért is a felsőbb hatalmat félő vallásos hiedelem felelős.
Keresztény tanítások szerint gyászos nap a péntek: Ádám és Éva ezen a napon ettek a tiltott gyümölcsből, Káin pénteken ölte meg Ábelt, Jézust keresztre feszítették pénteken, de előtte az utolsó vacsorán 13-an ültek az asztalnál, és a 13. vendég Júdás volt. Loki, a vikingek bajkeverő istene is 13. vendégként jelent meg egyszer Ægir lakomáján.
Nem hívták meg – neheztelt is érte – , váratlanul toppant be, nagy balhé lett a vége. 12 hónap, 12 csillagjegy, 12 apostol, 12 vendég – rendben vannak, de egy 13. elem megtöri ezt a rendet, baljós jel, nem kívánatos.
Ahol ezt a szabályt komolyan veszik, ott nincs 13. emelet, sem 13-as szék a moziban vagy a repülőgépen.
Verőfényes márciusi vasárnapon ülök neki ennek a témának, ami történetesen 8-ikára esik. Nevezetes nap, mindenki ismeri. Leírom a dátumot, szerepel a HTML-file metaadtai között, ami így a cikkben nem jelenik meg, de a fenti ℹ️ ikonra nyomva látható. Aztán hozok a pincéből fél kancsónyit a lucifer küvéből,
ezzel koccintva diskurálunk kedvesemmel az asztalnál, s eközben időnként halk jelzést ad telefonja: megnézi, majd visszateszi az asztalra. Vajon ki a fene nem bír magával? Vasárnap lehetnének visszafogottabbak a hódolók. Egyszer csak rákérdezek:
– Hapsik?
– Igen.
– Udvarolnak?
– Most a főnököm küldött valamit nőnap alkalmából.
Régóta nem foglalkozom ünnepekkel, aminek van elfogadható magyarázata. Nekem minden nap egyforma, egyformán jó. Elgondolkodom azon, hogy írjak-e kellemest vagy kényelmest jó helyett, de a jó a legjobb. Rövid, tömör, semleges. Nem fogom megint kifejteni az ünnepek iránti érdektelenségem okát, mert megtettem korábban,
és ebből következően a nemzetközi nőnap is hidegen hagy.
Milyen rendes fickók vannak! Évtizedekkel ezelőtt leszoktam az ünneplésről, most is csak a telefon pittyegése nyomán észlelem, hogy nem hétköznapi alkalomról maradtam le már megint. Nőnap is, vasárnap is. Ritka konstelláció, nagyjából 7 évente fordul elő, de a szökőévek miatt 6 és 11 év között mozog gyakorisága.
Az elmúlt 100 évben (1926.03.08 óta) jóval gyakrabban szurkálta az emberiséget a "péntek 13" miatti felesleges aggodalom a vasárnapra eső nőnapoknál: 172 szerencsétlen nap és egy nagyságrenddel kevesebb, mindössze 15 nem hétköznapi nőnap adódott.
(érdekes közjáték mesterséges intelligenciákkal birkózva)
Nem én számoltam ki, mert fárasztó lenne és el is ronthatom, ezért megkérdeztem az AI-t – bizonytalanság lett a vége (ismert jelenség, hogy az AI is hibázhat, a következtetést rád bízom).
| AI-agent | péntek 13 | vasárnapi nőnap |
|---|---|---|
| Copilot | ~172 | |
| Gemini | 172 | 15 |
| ChatGPT | 15 |
Nincs egyetértés, ezért a számok ellenőrzésre szorulnak. Talán a Geminivel vagyok a legjobb viszonyban, ezért kérek tőle egy alkalmas Python-programot, ami kideríti az igazságot.
Nem csak áldás az AI létezése, de a tőle kapott eredmények bizonytalanságot és kétkedést hozhatnak az ember életébe, és jól tesszük, ha kétkedünk, mint az egyszerű példa is mutatja (hasonlóan kínos helyzet merült fel a Születésnapi feladvány esetében, de ott a ChatGPT szolgáltatott hibátlan eredményt).
Lehet egy álló napon át tartó ünnepet impulzusként jellemezni? Lehet ugyan, de jobban járunk, ha a leegyszerűsítő egyhangúság helyett sokkal találóbb magyar szavakat használunk, mert van belőlük bőven az impulzus helyettesítésére. Ráadásul a nőnap esetében a hosszan tartó impulzus fából vaskarika, amiből pont az impulzus hirtelensége és rövidsége hiányzik.
- jel
- löket
- lendület
- indíttatás
- ösztönzés
- késztetés
- hirtelen ötlet
- hatás
- inger
- esemény
Egy egész napos eseményt nem nevezek impulzusnak, noha ezzel a szóhasználattal lehetnék annyira "trendi", mint amikor a magyarságukra oly büszke megmondóemberek a figyelem összpontosítása helyett mindenre fókuszt helyeznek. Lehet igazam ezzel a gondolattal? Az egész évhez viszonyítva egy árva nap miért ne lehetne impulzus? Ne legyen! "Ez aztán rendesen odabasz" – kocsmai szöveg, nem finomkodó, mégis magyarabb.
Péntek 13
Amikor a nőnap vasárnapra esik, akkor a következő péntek szükségszerűen szerencsétlen dátumot ad. A mai nap ilyen, de nem ez hozott szerencsétlenséget életembe. Kurtág György 100. születésnapja alaposan bekavart a YouTube ajánlóalgoritmusába, mert azóta rendszeresen tolja elém az agg zeneszerző dolgait. Nem feltétlenül zenei anyagot, hanem bármit, ami érdekes lehet. Magamra hoztam bajt azzal, hogy az Értem én a viccet? című értekezéshez rengeteg anyagot átnéztem, és így ragadt rám a Kurtág-rajongó bélyege a digitális térben. Kapom is az impulzusokat rendültelenül. Lassú víz partot mos, mert az ajánlóban megsokasodott Kurtág-műsorok azzal kecsegtetnek, hogy egyszer végre elém kerül valami élvezhető, meggyőző darab, de ez a vágyam ábránd marad. Már nem csak a zenei produkciók, hanem Kurtág beszédének hallgatása is azt a véleményemet erősíti, hogy nem teljesen kerek az életmű. Francia nyelven beszél egy felvételen, amiből egy szót se értenék, de Kurtág szívélyesen nemzetközivé teszi beszédének java részét, így lelkes lihegésének és a rengeteg elhangzó öö-öö-öö, éé-éé-éé, de-de-de, que-que-que szóhelyettesítő tölteléknek köszönhetően szinte mindent értek, csak a fennmaradó kb. 20%-nyi, francia szavakből álló mondanivalóval nem tudok mit kezdeni. Mivel egyetlen értelmes szóra 4-5 felesleges impulzus jut, csekély 20% körül alakul a hasznos jel aránya, amit a múltkori elemzés módszertana szerint kitöltési tényezőnek (KT) nevezek. Kurtág nem csapong, hozza megszokott formáját: a zenei szerzeményeiben mérnöki módszerrel kimutatott csekély 15-20%-os KT összhangban van gondolatainak szóbeli kifejeződésével.
András fiam jut eszembe kicsi gyerekkorából. Lehetett már három éves, amikor elkezdtünk aggódni, hogy még mindig nem beszél ez a gyerek. Aztán egyik napról a másikra kifogástalanul szerkesztett összetett mondatok jöttek ki belőle, meglepően gazdag szókinccsel. Ezt a különös kifejletet talán az a körülmény is formálta,
hogy soha nem beszéltem hozzá gügyögve. Mindig úgy szóltam hozzá, mint egy értelmes emberhez, nem mutattam neki rossz példát.
Kurtág a 80-as éveit taposta abban az időben, amikor ezt a nyökögős francia szöveget előadta. Ő a másik véglet úgy életkorban, mint a beszéd igénytelenségében. Visszaél a hallgatóság türelmével és figyelmével, ahogy mondandóját felesleges töltelékhangokkal hígítja. Tiszteletlenség a nagyhírű művészembert egy hároméves gyerekhez viszonyítani?
Nem. Ez inkább kegy, mert ha Kodályhoz hasonlítom, akkor rosszabbul jár.
Soha nem vesznek ki a Kurtág-témájú műsorok az ajánlóból, mert kíváncsiságból némelyikbe belenézek, de hiába reménykedek kedvező változásban, ha rendre ilyen előadások kerülnek elém:
…pas à pas — nulle part, op. 36 – 1998 (Kurtág György)
(Az elemzés módszertana itt található, ha nem ismered az előzményt.)
KT: ~5-8% (A), ~12-15% (B)
Amennyiben valóban ötéves munka gyümölcse, akkor tökéletességre törekvő, végletekig csiszolt mű: 1993 és 1998 közötti időszakban született, és csak reménykedhetünk abban, hogy a művész nem az utolsó napokban csapta össze a megrendelésre készült kompozíciót (az a fránya határidő ugye).
A műsort nézve beigazolódik a gyanúm, hogy a tartalom nagymértékű hiányát mély átéléssel igyekeznek pótolni a zenészek. Ha nincs a látvány, akkor a közönség unalmában fészkelődne, de a zenészek színészi alakítása leköti figyelmét, ami a hangzóanyagról nem mondható el – nincs sok teteje az ilyen koncertek rádiós közvetítésének, mert ezen a médiumon az igazán figyelemre méltó látványosság lemarad.
A KT az abszolút minimumot súrolja. A hangsávot és a kottát együttesen vizsgálva a sűrűség hiánya válik a legfőbb tartalommá. A "zene" nem folyamatos, hanem elszigetelt események sorozata. Egy-egy bariton hang vagy vonós pizzicato után hosszú, néma szakaszok következnek –
a hébe-hóba megszólaló hangok impulzusokként hatnak a nagy csöndben (soha nem növök fel ehhez a zenei zsenialitáshoz).
Anti-akadémikus fogalmazásban: az akusztikus vákuumot vizuális transzmisszióval töltik ki az előadók, a szem becsapásával hitelesítik a füllel nem mérhető tartalmat.
Újabban nem a TV-t nézi az, aki hiteles tájékoztatást keres – sokan a YouTube csatornáin találnak rá az őket érdeklő anyagokra. Ebben a speciális moziban ebből a forrásból kínálok mellékleteket a szürke szöveg illusztrációjaként.
Visszaszámlálás: 28
Jönnek az impulzusok jobbról-balról, és mégha csak zenei élmények befolyásolnák hangulatomat, azzal könnyű lenne együtt élni. Van itt más is. Iskolázatlan, fogalmatlan bugrisként azon töprengek, hogy a detonáció, a lökéshullám és az impulzus mennyiben rokon jelenségek?
Különböző fizikai kategóriákba tartoznak, de összefüggnek egymással egy robbanási folyamaton belül. Rokonság nem mutatható ki, de együttes megjelenésük leginkább robbanáshoz kapcsolódik: ez a pusztító fogalom köti össze őket.
Pattanásig feszül a helyzet – békebeli jellemzése a feszültség leírásának, ami manapság nem írja le pontosan a várakozásokat. Gátlástalan, nagyravágyó, hatalommániás alakok uralják a világot, és ez a megállapítás szűkebb környezetünkre is igaz. A jelenleg regnáló politikai vezetés azzal igyekszik választást nyerni április 12-én,
hogy háborúval, fájdalommal, vérrel, pusztítással riogat, de majd ők megvédenek minket. Ja. Pont ők, akik semmihez sem értenek a süket szövegelésen kívül. Apróbb impulzusok már jelét adták a hantás hazudozók alkalmatlanságának, mint amikor például egy eltévedt ruszki rakéta (TU-141) süvített át Magyarország felett,
és nem rajtuk, és az általuk irányított honvédelmi szervezeteken múlott, hogy nem nálunk, hanem Zágráb közelében csapódott be.
Elbizakodott nemzetvezetőnk erős impulzust küldött az ukránok irányába, amikor utasítást adott egy pénz- és aranyszállítmány feltartóztatására, és kifosztására. Sobri Jóska reinkarnációjának vérében van a törvényileg támogatott sunyi tolvajlás, de ez újdonság: megjelent a repertoárban az útonállás.
Elképedve hallgattam a magyar miniszterelnök nyilatkozatát még 2025-ben, amikor szintén erős jelet küldött. Olyan ostobaságokat beszélt, hogy ő lényegében sakkban tartja Ukrajnát, mert az energiaellátásuk az ő jóindulatától függ, és egy nap alatt elintézhetné Ukrajna összeomlását.
Most meg futkos fűhöz-fához, hogy az ukránok szivatják a magyarokat a Barátság kőolajvezetékkel (a MOL jelenleg a stratégiai tartalékból gazdálkodik: itt az ideje elektromos gépjármű vásárlásának).
Tudok különbséget tenni bátor és vakmerő között. Orbán viselkedését az utóbbi jelzővel illetem, amikor kellő hatalom, tehetség, erőforrások és támogatottság híján fenyegeti az ukránokat.
Ukrajna Európa legnagyobb területű országa, ha a ruszkik Uraltól nyugatra eső részét kivesszük a listából. Nagylétszámú hadsereggel, ami jelenleg ötödik éve ellenáll az orosz támadásnak. Mit tudunk a tényleges magyar kormányzati vircsaftról? Ellenállás nélkül megadnánk magunkat, ha ránk törne az orosz.
Találó mondás a köhög a bolha, illik erre a kretén Orbánra. Impulzus lenne a bolhacsípés is? Lényegében igen, ha a lelepleződött élősködőt hamar kivégezzük.
Újabb négy év a NER béklyójában roppant kínos lenne, a jó helyre húzott X azonban olyan impulzus, ami megrendítheti ezt az ördögien felépített, ámbár döglődő rendszert. Sok kicsi sokra megy.